tlet: a mrtkvtel akkor a legpontosabb, ha kzben norml testtartsban, de szinte mozdulatlanul ll a kisgyermeknk.
Mellbsg
Illesszk a centimtert a mell legersebb pontjra. Vezessk krbe kzvetlenl hnalj alatt, de htul – a ht legszlesebb pontja fel – enyhn emeljk meg. Az gy kapott krmret a mellbsg. Szerepe perdnt: felsrszek esetn ez a legfontosabb viszonytsi pont.
tlet: mrs kzben – egyetlen kiadsabb shajts akr egsz szmmal torzthatja el a mrst!
Derkbsg
Pontos megllaptshoz segdeszkzre van szksgnk: gombostzznk egy szalagot a derkra, s addig igazgassuk, amg pontosan "kitapintjuk" vele a derk vonalt. (Erre a szalagra ms mretek pontos megllaptshoz is szksgnk lesz.) Ha megvan a megfelel vonal, annak mentn krben egyenletes magassgban mrjk meg a bsget.
Cspbsg
A centimtert illesszk a fenk legersebben kill pontjra, s onnan kiindulva, a derkon lv szalaggal prhuzamosan mrjk krbe a cspt.
Hta hossza
A nyakcsigolytl a hta kzepn haladva a derkra rgztett szalag als szlig mrjk.
Hta szlessg
A hnalj alatt, a kar als s a felstest oldals "kzpvonalnak" jobb s bal oldali elkpzelt metszspontja kztt, vzszintesen mrjk.
Vllszlessg
Az eleje fels hosszhoz a nyak mellett kitapintott ponttl a kar mozgatsval rzkelhet vllzletig mrjk. Figyelem: nincs tkletesen szimmetrikus emberi test, gy elfordulhat, hogy a mellmlysghez hasonlan kt vll sem pontosan egyforma. Ahogyan a mellmlysgnl, az els mrsnl rdemes teht a jobb s a bal oldalon egyarnt ellenrizni a vllszlessget is, s a 0,5 centinl nagyobb esetleges eltrst kln feljegyezni, majd minden szabs eltt korrekciknt tvezetni a szabsmintra.
Felkarbsg
Kt kar sem teljesen egyforma, ezrt az ersebb karon, a felkar (azaz a knyk fltti rsz) legersebb pontjn mrjk.
Ujja hossza
Az enyhn behajltott kar kls vonaln, a vllcscstl (ami a szabsmintn az ujjakr legmagasabb pontjnak felel meg), a centimtert a knykn is tvezetve llaptjuk meg.
|