Méretvétel
Ötlet: a mértékvétel akkor a legpontosabb, ha közben normál testtartásban, de szinte mozdulatlanul állunk, ezért érdemes családtagok, barátnők segítségét kérni e kényes műveletekhez. Egyes méretek (például a háta hossza) teljesen egyedül meg sem állapíthatók.
Személyes méreteinket írjuk fel, ha pedig a fürdőszabai mérleg tartósan 3-4 kilóval többet vagy kevesebbet mutat, újra méretkezzünk meg, és a megváltozott értékeket ismét vessük össze a táblázatában található adatokkal: előfordulhat, hogy a szabásminta korrigálása vagy a próbaközi igazítgatás helyett érdemesebb egy „osztállyal” feljebb vagy lejjebb lépni!
A méretvétel mindig fehérneműben történjék! Hasonlítsuk össze méreteinket a mérettáblázatban szereplő irányadó adatokkal, és válasszuk ki a sajátunkhoz legközelebb álló méretet. Ruhák, blúzok, blézerek, zakók, kabátok esetében a mellbőség egyezése a legfontosabb, szoknyáknál és nadrágoknál elsősorban a csípőbőség számít!
Íme a személyes méretek feltérképezésének legfontosabb pontjai és menete:
Mellbőség
Illesszük a centimétert a mell legerősebb pontjára. Vezessük körbe közvetlenül hónalj alatt, de hátul – a hát legszélesebb pontja felé – enyhén emeljük meg. Az így kapott körméret a mellbőség. Szerepe perdöntő: felsőrészek esetén ez a legfontosabb viszonyítási pont. Ötlet: mérés közben nyugodtan, lassan, átlagosan lélegezzünk – egyetlen kiadósabb sóhajtás akár egész számmal torzíthatja el a mérést!
Derékbőség
Pontos megállapításához segédeszközre van szükségünk: gombostűzzünk egy szalagot a derekunkra, és addig igazgassuk, amíg pontosan "kitapintjuk" vele derekunk vonalát. (Erre a szalagra más méretek pontos megállapításához is szükségünk lesz.) Ha megvan a megfelelő vonal, annak mentén körben egyenletes magasságban mérjük meg a bőséget. Ötlet: úgy álljunk, ahogyan természetesen szoktunk: bár a has behúzásával lehet csalni egy méretnyit – de nem érdemes!
Csípőbőség
Talán a legnehezebben meghatározható (és néha bizony kellemetlen meglepetéseket okozó) méret, amelynél különösen fontos a tárgyilagosság. Optikai segédletként hagyjuk fent a derékbőség méréséhez rögzített szalagot. A centimétert illesszük a fenék legerősebben kiálló pontjára, és onnan kiindulva, a derékon lévő szalaggal párhuzamosan mérjük körbe magunkat.
Eleje felső hossza
A nyakunk mindkét oldalán tapintsuk ki azt a pontot, ahol egy normál kivágású felsőrész esetében a váll vonala kezdődik. A centimétert ettől a ponttól a mell csúcsán átvezetve mérjük meg a derekunkra rögzített szalag alsó széléig terjedő távolságot.
Mellmélység
Ugyanúgy mérjük, mint az eleje felső hosszát, de csak a mell csúcsáig. Figyelem: nincs tökéletesen szimmetrikus emberi test, így előfordulhat, hogy a két mellcsúcs nem pontosan azonos magasságban található. Az első mérésnél érdemes tehát a jobb és a bal oldalon külön-külön lemérni a mellszélességet, és a 0,5 centinél nagyobb esetleges eltérést külön feljegyezni, majd minden szabás előtt korrekcióként átvezetni a szabásmintára.
Háta hossza
A nyakcsigolyától a háta közepén haladva a derekunkra rögzített szalag alsó széléig mérjük.
Háta szélesség
A hónalj alatt, a kar alsó és a felsőtest oldalsó "középvonalának" jobb és bal oldali elképzelt metszéspontja között, vízszintesen mérjük.
Vállszélesség
Az eleje felső hosszához a nyak mellett kitapintott ponttól a kar mozgatásával érzékelhető vállízületig mérjük. Figyelem: nincs tökéletesen szimmetrikus emberi test, így előfordulhat, hogy a mellmélységhez hasonlóan két vállunk sem pontosan egyforma. Ahogyan a mellmélységnél, az első mérésnél érdemes tehát a jobb és a bal oldalon egyaránt ellenőrizni a vállszélességet is, és a 0,5 centinél nagyobb esetleges eltérést külön feljegyezni, majd minden szabás előtt korrekcióként átvezetni a szabásmintára.
Felkarbőség
Két karunk sem teljesen egyforma, ezért az erősebb karon, a felkar (azaz a könyök fölötti rész) legerősebb pontján mérjük.
Ujja hossza
Az enyhén behajlított kar külső vonalán, a vállcsúcstól (ami a szabásmintán az ujjakör legmagasabb pontjának felel meg), a centimétert a könyökön is átvezetve állapítjuk meg. |