M�retv�tel

• M�retv�tel
  • Mellb�s�g
  • Der�kb�s�g
  • Cs�p�b�s�g
  • Eleje fels� hossza
  • Mellm�lys�g
  • H�ta hossza
  • H�ta sz�less�g
  • V�llsz�less�g
  • Felkarb�s�g
  • Ujja hossza

�tlet: a m�rt�kv�tel akkor a legpontosabb, ha k�zben norm�l testtart�sban, de szinte mozdulatlanul �llunk, ez�rt �rdemes csal�dtagok, bar�tn�k seg�ts�g�t k�rni e k�nyes m�veletekhez. Egyes m�retek (p�ld�ul a h�ta hossza) teljesen egyed�l meg sem �llap�that�k.

Szem�lyes m�reteinket �rjuk fel, ha pedig a f�rd�szabai m�rleg tart�san 3-4 kil�val t�bbet vagy kevesebbet mutat, �jra m�retkezz�nk meg, �s a megv�ltozott �rt�keket ism�t vess�k �ssze a t�bl�zat�ban tal�lhat� adatokkal: el�fordulhat, hogy a szab�sminta korrig�l�sa vagy a pr�bak�zi igaz�tgat�s helyett �rdemesebb egy „oszt�llyal” feljebb vagy lejjebb l�pni!

A m�retv�tel mindig feh�rnem�ben t�rt�nj�k! Hasonl�tsuk �ssze m�reteinket a m�rett�bl�zatban szerepl� ir�nyad� adatokkal, �s v�lasszuk ki a saj�tunkhoz legk�zelebb �ll� m�retet. Ruh�k, bl�zok, bl�zerek, zak�k, kab�tok eset�ben a mellb�s�g egyez�se a legfontosabb, szokny�kn�l �s nadr�gokn�l els�sorban a cs�p�b�s�g sz�m�t!

�me a szem�lyes m�retek felt�rk�pez�s�nek legfontosabb pontjai �s menete:

Mellb�s�g

Illessz�k a centim�tert a mell leger�sebb pontj�ra. Vezess�k k�rbe k�zvetlen�l h�nalj alatt, de h�tul – a h�t legsz�lesebb pontja fel� – enyh�n emelj�k meg. Az �gy kapott k�rm�ret a mellb�s�g. Szerepe perd�nt�: fels�r�szek eset�n ez a legfontosabb viszony�t�si pont. �tlet: m�r�s k�zben nyugodtan, lassan, �tlagosan l�legezz�nk – egyetlen kiad�sabb s�hajt�s ak�r eg�sz sz�mmal torz�thatja el a m�r�st!

Der�kb�s�g

Pontos meg�llap�t�s�hoz seg�deszk�zre van sz�ks�g�nk: gombost�zz�nk egy szalagot a derekunkra, �s addig igazgassuk, am�g pontosan "kitapintjuk" vele derekunk vonal�t. (Erre a szalagra m�s m�retek pontos meg�llap�t�s�hoz is sz�ks�g�nk lesz.) Ha megvan a megfelel� vonal, annak ment�n k�rben egyenletes magass�gban m�rj�k meg a b�s�get. �tlet: �gy �lljunk, ahogyan term�szetesen szoktunk: b�r a has beh�z�s�val lehet csalni egy m�retnyit – de nem �rdemes!

Cs�p�b�s�g

Tal�n a legnehezebben meghat�rozhat� (�s n�ha bizony kellemetlen meglepet�seket okoz�) m�ret, amelyn�l k�l�n�sen fontos a t�rgyilagoss�g. Optikai seg�dletk�nt hagyjuk fent a der�kb�s�g m�r�s�hez r�gz�tett szalagot. A centim�tert illessz�k a fen�k leger�sebben ki�ll� pontj�ra, �s onnan kiindulva, a der�kon l�v� szalaggal p�rhuzamosan m�rj�k k�rbe magunkat.

Eleje fels� hossza

A nyakunk mindk�t oldal�n tapintsuk ki azt a pontot, ahol egy norm�l kiv�g�s� fels�r�sz eset�ben a v�ll vonala kezd�dik. A centim�tert ett�l a pontt�l a mell cs�cs�n �tvezetve m�rj�k meg a derekunkra r�gz�tett szalag als� sz�l�ig terjed� t�vols�got.

Mellm�lys�g

Ugyan�gy m�rj�k, mint az eleje fels� hossz�t, de csak a mell cs�cs�ig. Figyelem: nincs t�k�letesen szimmetrikus emberi test, �gy el�fordulhat, hogy a k�t mellcs�cs nem pontosan azonos magass�gban tal�lhat�. Az els� m�r�sn�l �rdemes teh�t a jobb �s a bal oldalon k�l�n-k�l�n lem�rni a mellsz�less�get, �s a 0,5 centin�l nagyobb esetleges elt�r�st k�l�n feljegyezni, majd minden szab�s el�tt korrekci�k�nt �tvezetni a szab�smint�ra.

H�ta hossza

A nyakcsigoly�t�l a h�ta k�zep�n haladva a derekunkra r�gz�tett szalag als� sz�l�ig m�rj�k.

H�ta sz�less�g

A h�nalj alatt, a kar als� �s a fels�test oldals� "k�z�pvonal�nak" jobb �s bal oldali elk�pzelt metsz�spontja k�z�tt, v�zszintesen m�rj�k.

V�llsz�less�g

Az eleje fels� hossz�hoz a nyak mellett kitapintott pontt�l a kar mozgat�s�val �rz�kelhet� v�ll�z�letig m�rj�k. Figyelem: nincs t�k�letesen szimmetrikus emberi test, �gy el�fordulhat, hogy a mellm�lys�ghez hasonl�an k�t v�llunk sem pontosan egyforma. Ahogyan a mellm�lys�gn�l, az els� m�r�sn�l �rdemes teh�t a jobb �s a bal oldalon egyar�nt ellen�rizni a v�llsz�less�get is, �s a 0,5 centin�l nagyobb esetleges elt�r�st k�l�n feljegyezni, majd minden szab�s el�tt korrekci�k�nt �tvezetni a szab�smint�ra.

Felkarb�s�g

K�t karunk sem teljesen egyforma, ez�rt az er�sebb karon, a felkar (azaz a k�ny�k f�l�tti r�sz) leger�sebb pontj�n m�rj�k.

Ujja hossza

Az enyh�n behajl�tott kar k�ls� vonal�n, a v�llcs�cst�l (ami a szab�smint�n az ujjak�r legmagasabb pontj�nak felel meg), a centim�tert a k�ny�k�n is �tvezetve �llap�tjuk meg.