Az anyagsz�ks�glet kisz�m�t�sa

Ha van szab�smint�nk,akkor k�nny� dolgunk van, a szab�smint�khoz val� mell�kletben rendszerint jelzik is a sz�ks�ges anyagmennyis�get. Ha a modell az eredeti anyagt�l elt�r� sz�less�g�, ir�ny�tott mint�s vagy egyszer�en csak nagymint�s, illetve kock�s vagy cs�kos kelm�b�l k�sz�l, az anyag beszerz�se el�tt n�zz�k �t a kiszabad� r�szeket �s a felfektet�si rajzot, �s vegy�k figyelembe, hogy p�ld�ul a mint�k illeszt�se miatt val�sz�n�leg t�bb anyagra lesz sz�ks�g. Az is n�velheti az anyagsz�ks�gletet, hogy az ir�ny�tottan bolyhozott fel�let� anyagokb�l (p�ld�ul b�rsony, kordb�rsony) minden egyes r�szt azonos ir�nyban kell kiszabni, ez�rt nem �lhet�nk az egyszer�bb kelm�kn�l lehets�ges "�sszeforgat�s" anyagtakar�kos lehet�s�g�vel.

Sz�lir�ny meg�llap�t�sa

Ahhoz, hogy a k�sz ruha t�k�letesen �lljon, minden r�sz�t a modell megtervez�sekor figyelembe vett sz�lir�nyban kell kiszabni. Ez az�rt fontos, mert a kelm�k t�bbs�ge vagy keresztben, vagy hossz�ban jobban ny�lik, a ferde sz�lir�nyban szabott r�szek pedig kimondottan er�sen ny�lnak meg a varr�s, illetve a haszn�lat sor�n.

A szab�smint�k egyes r�szeinek helyes sz�lir�ny�t rendszerint a szab�smint�ba rajzolt hossz� ny�l jelzi, m�s esetben ezt a tudnival�t a szab�sminta egyik egyenes sz�l�n vagy bels� vonal�n t�ntetik fel. A kiszaband� r�szek szab�smint�it mindig �gy fektess�k fel az anyagra, hogy a sz�lir�nyt jelz� ny�l p�rhuzamos legyen az anyag sz�v�tt sz�l�vel.
�tlet: gombost�vel r�gz�ts�k a sz�lir�nyt mutat� ny�l egyik v�g�t, �s m�rj�k le a t�vols�g�t az anyag sz�v�tt sz�l�t�l. A ny�l m�sik v�g�t ezzel azonos t�vols�gban illessz�k az anyagra.